PEN

Gondoltam írok már valamit, nehogy eltűnjön kicsi blogunk az éterben.

No, meg aztán itt a PEN ami eléggé felkavarta az életünket.

Én, mint ahogy azt egy éve részegen megígértem, idén a BTK-S PENes csapattal tartok (kuks ide!), de itt és most  szeretném leszögezni, hogy ez nem azt jelenti, hogy nem szeretek FEEKes lenni, és büszke is vagyok arra, hogy FEEKes lehetek, de úgy érzem pajtinaként jobb vagyok, mint parasztasszonyként, és igazából akárki fog is nyerni én örülni fogok neki. Elnézést kérek azoktól, akiket esetleg megbántottam ezzel, vagy úgy érzik megcsaltam őket. Ez nem gerinctelenség, csak tartom a szavam. Ennyi

Újabb szintbuli

Vége a vizsgaidőszaknak. Ilyenkor mindenki nekiáll rögtök vedelni. Bár nekem még nem volt vége, én már akkor elkezdtem, puszta szolidaritásból. Ez tart körülbelül 2 hete, de most már igényem van valami kis jófajta mulatozásra. (most is épp a másnapossággal küzködök)

Egyetlen kedvenc druszámmal tegnap szállt meg minket az ihlet, hogy szervezzünk egy szintbulit. Szóval holnap(csütörtök), este 10 óra. Mindenkit szeretettel várunk. 

Mikulásmese, felnőtteknek

Furcsa az élet.

A kefekötőben minden a megszokottak szerint alakult. Akinek kellettem volna, az nekem nem kellett, aki meg nekem kellett volna, annak meg én nem kellettem. Ilyen az élet, legalábbis az enyém.

Esztivel, ha szarul vagyunk, mindig megnézünk egy nyálfilmet, hogy helyrebillentsük érzelmi egyensúlyunkat. De miért? Mert tudjuk a végén úgyis összejön a lány a fiúval, és kiderül, hogy az egész probléma csak egy buta félreértésen alapult. De ha valamilyen okból mégsem oldódik meg a helyzet, akkor csalódottságot érzünk, pedig a lelkünk mélyén tudjuk, hogy ez így van rendjén, vagy legalábbis így reális. Mi van, ha nincs is olyan, mint szerelem? Mi van, ha az egész vonzalom, ami két ember között van kizárólag biológia meg kémia, ha erre ráillesztjük a szocializációnk során eltanult sémákat, és akkor mondjuk azt, hogy SZERELMES VAGYOK. És ez akármilyen kiábrándító, de reális. Ebbe a képbe beleillik a korábbi kijelentésem is, hogy minden barátság tulajdonképpen szerelem is, csak testiség nélkül. De mint a barátságnál, itt is arra van szükség, hogy kölcsönös legyen, ha nem így van, akkor tulajdonképpen csak dugni akarunk, és önmagunk kaján fantáziájának leplezésére, valamint az egónkon esett sérelem megtorlására találjuk ki azt a sztorit, hogy „Én tényleg éreztem iránta valamit”. Annyira beleéljük magunkat ebbe, hogy amikor az élet szembesít minket a valósággal, akkor kézzel-lábbal tiltakozunk ellene, és megnézünk egy újabb romantikus filmet, hogy abból nyerjünk erőt, hogy tovább építgethessük a várat az álmainkból. Csak közben elfelejtünk élni.

Talán az egész szerelem téma, csak egy mikulásmese felnőtteknek, és azért nézzük ezeket a filmeket, mert reméljük, hogy a nagy csókjelenet alatt, amikor megszólal az éppen aktuális top 10-ben előkelő helyet elfoglaló popsláger, abban a pillanatban majd rájövünk, hogy miért ragad be ez nálunk a kéménybe.

Talán igazam van, talán nem. De, ha igen, akkor remélem sikerül ezt nekem is elhinnem, és végre felhagyok a teljesen felesleges önsanyargatással, és sikerül a pasiügyeket ezzel a racionalitással kezelni. Akkor majd vége lesz a folyamatos gondolkodás miatt végigvirrasztott éjszakáknak, amikor amiatt sírok, hogy mennyivel jobban is alakulhatott volna, és akkor mennyire boldog lehetnék. Sikerül túllépnem ezen, és végre tényleg boldognak lennem. Persze ezt most így leírtam, és talán még el is hiszem, de meddig?

Körülbelül addig, amíg szembe nem jön az utcán velem a következő Igazi. Szánalom…

pultpusztító megaparty

Ugyan holnap vizsga, de ma este pultpusztító megaparty a kefeekötőben. A beugró 300 ft, de az ár tartalmazza a korlátlan mennyiségű forralt bor fogyasztását, éééééééésssssss Sztike magánszámát.

Igen, kicsit vegyes érzelmekkel vágok neki a mai estének. Ugyanis este két jelenleg futó projektem is ott lesz. Az egyikben kicsit több a realitás, és rohadt jó pasi, de tényleg az az aztakurva, a másik egy szintén az olasz frontról érkezett fiatalember, aki azért már elég régóta járkál a gondolataimban, ez a múltkori álom meg még rátett egy lapáttal. A legutóbbi ilyen szituációt is fergetegesen jól kezeltem. Akkor a haditerv az volt, hogy olyan részegre iszom magam, hogy már nem gondolkodok, és akkor már biztos meg tudom oldani a fennálló problémát. Ez akkor is bukott, és gyanítom ma sem lenne másként. Na megyek, kiötlök valami okosabb tervet…

Ja a műsorról megy annyit, hogy szerintem ismertek már annyira, hogy 2 szék közül az asztal alá esek, méghozzá jól pofára. Csak úgy, hogy nehogy beégjek 50 ember előtt. Szóval hozzatok popcornt! ;)

"Álmodozás az élet megrontója, mely kancsalul festett egekbe néz"

Ismeritek azt az érzést, amikor álmotokban majdnem meghaltok, de az utolsó pillanatban felébredtek? Na, ezt most képzeljétek el fordítva!

Ma éjjel a Tizianoval álmodtam. Álmomban beszélgettünk ( angolul), és egyszer csak úgy nézett rám, ahogy pasi már nem is tudom mikor. Elkezdetek közeledni az ajkai az enyémek felé, és abban a pillanatban, amikor összeértek volna… felébredtem. Próbáltam visszaaludni, de nem sikerült. Ezek után olyan megmagyarázhatatlan letargia nyomott el. Ez most mi?

the end

Ez az utolsó Mr Feketés bejegyzésem. Ez is lecsengett, pénteken szakítottunk. Ugyan én dobtam őt, de ez nem olyan kicsiszívétösszetörős szakítás volt. Megbeszéltük, hogy ennek nincs értelme, ez nem az amire nekem most szükségem van, és neki sem kell most egy kapcsolat, tehát tulajdonképpen ez egy közös egyetértésben született döntés lett. Igen, ez egy tökéletes kapcsolat (túl tökéletes) tökéletes lezárása.

Fura volt szembesülni azzal a ténnyel, hogy megkaptam azt, amit már olyan régóta kerestem, és mégsem arra volt szükségem. Aznap délután, amikor visszajöttem, beszélgettem egy barátnőmmel erről, és megkérdezte, hogy „Miért akarsz te annyira komoly kapcsolatot, nem érzed magad jól, úgy ahogy vagy?”. Már rég nem beszélgettem vele, és most jó volt olyan valakinek a véleményét meghallgatni, akiét még nem hallottam, mert így nem futom újra meg újra ugyanazokat a köröket. És tulajdonképpen tényleg az volt a baj, hogy annyira görcsösen kerestem valakit, hogy nem hagytam arra időt, hogy megismerjem. Nem azt mondom, hogy most megfogadom, hogy senkivel sem fogok járni egy ideig, vagy, hogy, ha járok, akkor sem komoly kapcsolatban, ez már a ló másik oldala lenne. De az sem állapot, hogy már amikor lemegyek a boltba ott is azt nézem, hogy milyen pasik vannak. Szánalom.

Inkább azt mondom, hogy igyekszem úgy hozzáállni az emberekhez, mint korábban, úgy, mintha foglalt lennék. Arra gondolok, hogy amikor ránézek egy pasira, nem a "potenciális családapát" keresem benne, hanem csak egy barátot, barát-barátot (havert, ivócimborát), mert úgy érzem, mindig is a barátaimnak mutattam a legjobb arcomat, és megspórolom magamnak azt a csomó fáradságot, amit abba fektetek, hogy mindigmindenkinek tetszek, maradok a „hosszú hajú laza srác”.;)

A legjobb kapcsolatok úgyis mindig barátságnak indulnak.

De tényleg, most egyik barátnőm kapcsán laikusan látom, hogy mennyit szenved egy olyan pasi miatt, és megdöbbent a felismerés: „ Úristen, én is mennyit szenvedtem már, csak azért, mert többet képzeltem 1-1 srácba, mint amennyi ténylegesen is benne volt. És gyakorlatilag nem is értük rajongtam, hanem csak abba az ideába, amit rájuk vetítettem.”

Most ürességet érzek magamban mindegyik folyamatban lévő projektem kapcsán, az új emberekkel, akikkel most ismerkedtem meg, és tudom, hogy én is szimpatikus vagyok nekik. Ez az érdektelenség ijesztő, viszont tudom, hogy ez most nekem jó lesz.

Kari, kari, kari!!!

 A rengeteg amerikai olvasónkra való tekintettel, a mococo-n is most Karácsonykor jön a Télapó ->

És persze a piros-fehér csíkos harisnyás mutatványról mi sem maradhattunk le.

Boldog családozást, beiglizést, 20. kötöttpulcsi megkapást mindenkinek!

Glamour szerint a kapcsolatom...

Mindig is mókásnak tartottam a női magazinok kérdőíves részeit, és jókat tudtam rajtuk derülni. Most éppen az egyhetes kapcsolatom komolyságának súlyát állítottuk pellengérre, és "meglepő" eredménnyel zárult. Úgy gondolom, egy-egy ilyen kérdőív elkészítése komoly pszihológiában való jártasságot követel ;), ezért ezt a munkát úgy becsülöm meg, hogy mindig kitöltöm őket. (igaz röhögve, de kitöltöm).

És az eredmény: 5-8 kg Pehelysúlyú kapcsolat

A kapcsolatotokat az "élj a mának" jelszó mentén élitek meg, jól érzitek magatokat együtt, de nem terveztek előre semmi komolyat. Többet szeretnél? Próbáljatok meg több időt kettesben tölteni, így van esélyetek komolyabbra fordítani a kapcsolatot.

"mr fekete"

Szóval, izé… Az elmúlt 2 hét azt mutatta, hogy nagy az érdeklődés a magánéletünk iránt, így most minden pasikkal kapcsolatos dolgot fel fogok írni (na jó mindent azért nem).
Kedden lementem a feekes karácsonyra. Semmi kedvem nem volt hozzá, fáradt voltam, szarul néztem ki, úgy is éreztem magam, amíg meg nem ismertem  „Mr Feketét” (nesztek iwiw). Fura egy srácról úgy írni, mint a barátomról. De ezt már leírtam néhány embernek msnen, és lusta vagyok írni, úgyhogy bemásolom az egyiket:

(9:19) Sztike:	hello
(9:19) Sztike:	itt vagy?
(9:28)	jeromos megváltoztatta állapotát erre: Elérhető
(9:28) jeromos:	hello
(9:28) jeromos:	mizuu?
(9:29) Sztike:	képzeld van barátom
(9:29) jeromos:	wow
(9:29) jeromos:	kiazkiaz?
(9:29) Sztike:	nem ismered
(9:29) Sztike:	de nem hallottad még a sztorit?
(9:29) jeromos:	nemén
(9:29) jeromos:	na mesélj
(9:30) Sztike:	na hát az volt hogy kedden feekes karácsony volt
(9:30) Sztike:	nem nagyon akartam lemenni, de hát ingyé volt a forraltbo...
(9:30) Sztike:	r
(9:30) jeromos:	hát igen
(9:30) Sztike:	lementem
(9:31) Sztike:	és ott összeismerkedtem egy sráccal akit már tök rég kinéztem a sulibam
(9:31) Sztike:	táncverseny,veszítettünk
(9:31) jeromos:	huuuuu
(9:31) Sztike:	mármint nem nyertünk
(9:31) jeromos:
(9:31) Sztike:	bánatunkat forraltborba fojtottuk
(9:31) jeromos:	höhö
(9:32) Sztike:	közben megbeszéltük hogyha nyer a tombolán akkor csak azért nyer mert én mellette vagyok
(9:32) Sztike:	azért mert eddig még soha sem nyert
(9:32) Sztike:	tehát ha most igen, akkor azt nyilván csak nekem köszönheti
(9:32)	jeromos megváltoztatta személyes üzenetét erre: "tokio hotel hétvége a viván"
(9:33) Sztike:	erre odajön hozzám egy tanárom és megkérdezi hogy andragógus vagyok-e
(9:33) Sztike:	mondom nem, reklámos
(9:33) jeromos:	mi?
(9:33) Sztike:	nem baj itt egy tombola
(9:33) Sztike:	zsír
(9:33) jeromos:
(9:33) Sztike:	akkor azt is bedobtuk a közösba
(9:34) Sztike:	azzal nyertem 2 db 500 ftos bónt a fordanba
(9:34) jeromos:
(9:34) Sztike:	na egy biztos randi letudva- gondoltam
(9:34) jeromos:	a sors keze
(9:35) Sztike:	erre nyertünk még egy 2000 ftos kedvezményt a sigmund optikába
(9:35) jeromos:	wow uj szemüveg!
(9:35) Sztike:	király se ő sem én nem vagyunk szemüvegesek
(9:35) jeromos:	haha add nekem !
(9:36) Sztike:	már a sick lenyúlta
(9:36) jeromos:	fuck
(9:36) Sztike:	erre a fődíj: 3 15 perces személyes sétarepülés pécs felett
(9:36) Sztike:	megnyertük
(9:36) Sztike:
(9:36) jeromos:	baaaaaaaaaaaaaaaaaaaazzzzzzzzz
(9:36) jeromos:	az mennyir ejo már
(9:37) jeromos:	vigyél engem helyette!
(9:37) Sztike:	még van egy hely
(9:37) jeromos:	énénénénénén
(9:37) Sztike:	lehet licitálni
(9:37) jeromos:
(9:37) Sztike:	mondtam hogy ő döntse el ki jön még velünk
(9:37) jeromos:	bó
(9:38) Sztike:	egyébként ezt a koliban is hírdették:csak most csak nekünk 15000
(9:38) jeromos:	hát akkor soha életemben nem megyek séteraplülözmi :8
(9:38) jeromos:
(9:38) jeromos:	SOHA
(9:38) jeromos:	soha
(9:38) jeromos:	soha
(9:38) jeromos:	...
(9:38) Sztike:	a kezdőtét valami üveg pia
(9:38) jeromos:	üveg sütörum?
(9:38) Sztike:
(9:38) Sztike:	nem pont erre gondoltunk
(9:39) jeromos:	na de iwiw a srácról
(9:39) Sztike:	megkeresem neked
(9:40) Sztike:	szerintem Isten már megelégelte, hogy állandóan csak szerencsétlenkedek, meg nyavajgok, és csinál egy olyan szitut amit még én sem tudok elcseszni
(9:40) jeromos:	jaja ezt akartam mondani de inkább nem nehogy besértődj
(9:40) jeromos:
(9:40) Sztike:
(9:41) Sztike:	http://iwiw.hu/pages/user/userdata.jsp?userID=8628883
(9:41) Sztike:	ja, és focizik
(9:41) jeromos:	nna kocka has
(9:41) Sztike:	ja és másfél évvel fiatalabb
(9:41) Sztike:	azám
(9:42) jeromos:	nna akkor most biztos nagy az arca
(9:42) Sztike:	meg izmos felsőtest
(9:42) Sztike:
(9:42) jeromos:
(9:42) Sztike:	de olyan kis szerencsézlen
(9:43) Sztike:	első este lekéste a buszát és gabi pont nem aludt itt
(9:43) Sztike:	úgyhogy el is tudtam szállásolni
(9:43) jeromos:	már elsö este stike? elsö este?!?!?!
(9:43) Sztike:	de így semmi
(9:43) jeromos:	perszepersze
(9:43) jeromos:	kis ribi
(9:43) Sztike:	gabi ágyában aludt
(9:43) jeromos:	ahhha
(9:43) Sztike:	meg sem csót
(9:43) jeromos:	messziről jött ember azt mond amit akar
(9:43) Sztike:	csókolt
(9:44) jeromos:	a tesoja nagyon ismerős vhonnan
(9:44) jeromos:	de lehet h nem
(9:44) jeromos:
(9:45) Sztike:
(9:45) Sztike:	aztán 2 nap múlva elmentünk billiárdozni
(9:45) Sztike:	mindent bevetettem semmi
(9:45) jeromos:	huh ugy lvastam h mindent beVETTÉL
(9:45) jeromos:
(9:46) Sztike:
(9:46) jeromos:	csak nem homo?
(9:46) jeromos:	biztos félélnk
(9:46) Sztike:	csak tudod a szokásos nem tudok billárdozni praktika
(9:46) jeromos:	mégiscsak egy ÉRETT nővel van dolga
(9:46) Sztike:
(9:46) jeromos:	van cicid meg mionden
(9:46) Sztike:	de szemét vagy
(9:46) jeromos:	oviba biztos nem ilynek a csoporttársai
(9:47) jeromos:
(9:47) Sztike:
(9:48) Sztike:	na de aztán kimentem vele a buszhoz,tök közel bújtam hozzá(hideg volt) ktök közel volt az arcunk, ránéztem és azt gondoltam-ha most nem csólól meg akkor meleg,vagy van barátnője, vagy nem tetzsek neki-de akkor megölöm
(9:48) Sztike:	de megcsólólt
(9:49) Sztike:	miért nem tudom leírni a kókól szót?
(9:49) Sztike:	csókól
(9:49) Sztike:	megy ez
(9:49) jeromos:	mert zavarba jössz még csak a gondoltatától
(9:49) jeromos:	huh és szűz?
(9:50) Sztike:
(9:50) Sztike:	nemtom
(9:50) Sztike:	nem kérdeztem
(9:50) jeromos:	be fogod avatni?
(9:50) Sztike:	idővel remélem
(9:50) jeromos:	tojást sütsz majd a hasán?
(9:50) Sztike:
(9:51) Sztike:	de azért ez durva
(9:51) Sztike:	ja egyébként most ment el
(9:51) Sztike:	30 perce
(9:51) jeromos:	áháháháháháh
(9:51) jeromos:	askghsadgs
(9:52) Sztike:	mert megbeszéltünk hogy nézünk egy filmet
(9:52) jeromos:	rossz az aki roszra godol
(9:52) Sztike:	aztán kriszta megkérdezte nincs-e kedvünk activityzni
(9:52) Sztike:	ahhoz azért kell bor is
(9:52) Sztike:	plus
(9:52) Sztike:	hógolyózás
(9:53) Sztike:	pizza
(9:53) jeromos:	táptáptárárámtáptáptárárám
(9:53) jeromos:	ez most at ökéletes randi háttérzenéje volt
(9:53) Sztike:	bor+ activity="lekéste a buszát"
(9:53) Sztike:	itt kellett aludnia
(9:53) jeromos:	huhu és volt olyan h összeölelkezetetk a hoban nevetve de véletlenül eélestetek és aztán közelvolt az arcotok és elcsttant egy csok?
(9:54) Sztike:	nem estünk el
(9:54) jeromos:	véletlenül egészen lekéste a buszát mi? véletlenöl
(9:54) jeromos:	mert ti olyan ügyesek vagytok
(9:54) jeromos:	nem hiába focista
(9:54) jeromos:	egyszer elesne 90 percig jajgatni h fáj a lába
(9:54) Sztike:	hát igazából úgy volt hogy megkérdeztem a gabit zavarná- e ha itt aludna
(9:54) Sztike:
(9:55) Sztike:	azt mondta nem, és tök segítőkész volt
(9:55) Sztike:	nem is aludt gabi itt, hanem viktornál(barátjánál)
(9:56) Sztike:	de tök rendes volt
(9:56) Sztike:	meglepődtem
(9:56) jeromos:
(9:56) Sztike:	na olyan 2 körül alvás
(9:57) Sztike:	néhány csók, has és hátsimogatás,majd alvás
(9:57) Sztike:	nemtudom hogy bírta, én úgy voltam hogy mindjárt leteperem és megerőszakolom
(9:58) jeromos:	dehátdehát
(9:58) jeromos:	akkor miért nem?
(9:58) Sztike:	tudomtudom
(9:58) jeromos:	mi a baja?
(9:58) Sztike:	mert nem akartam elijeszteni
(9:58) jeromos:	jo mondjuk nagy a pofám az elején még én se csináltam volna
(9:58) Sztike:	ja ő,nem tudom
(9:59) Sztike:	ja mondjuk igaz
(9:59) Sztike:	de ez így tökéletes volt
(9:59) jeromos:	zsír
(9:59) Sztike:	eddig minden tökéletes
(9:59) Sztike:	egy kicsit olyan túl tökéletes
(10:00) jeromos:	akkor veszekedjetek egyet vagy nem tom
(10:00) Sztike:	ja az kéne
(10:00) jeromos:	vágd pofán azt nélzd meg mit szol hozzá
(10:00) Sztike:	csak nem tudom mibe kössek bele
(10:00) Sztike:
(10:00) jeromos:	a sapkájába
(10:00) Sztike:	ja olyan hülye sapkája van
(10:00) Sztike:	na jó nem
(10:01) jeromos:	höhö
(10:01) jeromos:	ebböl ütésváltás lesz

Igen, eddig minden szép és tökéletes, és végre olyan jó úgy írni egy srácról, hogy nem az a vége, hogy az a rohadt szemét… de annyira fura is egyben. Egyszerűen már annyira tökéletes, hogy nem is tűnik valóságosnak, és attól félek, hogy egyszer rádöbbenek, hogy az egész csak valami bizarr kandi kamera, csak egy átverés, vagy egy álom, amiből egy reggel felébredek, ott maradok érzelmileg teljesen kisemmizve és megalázva.

És most jönnek a megszokott szövegek tőletek, hogy „de Sztike, nem szabad így hozzáállni”, és ezzel én is tisztában vagyok, de azért bennem van, hogy, ha eddig is ilyen pesszimistán szemléltem volna minden kapcsolatomat a pasikkal, akkor egy csomó szenvedéstől megkíméltem volna magam.

És persze közös kép. Dehogy ittam az ingyen forralt borból :)

Mikulásos Kefekötő

Nem érzem magam valami jól… Igen én is lemerészkedtem a mikulások és krampuszok közé, de későn mentem le, mert tanultam (!!! ), és mire leértem elfogyott az ingyen forralt bor. Igen, lassan már kezd engem is zavarni, hogy mindig mindenhonnan elkések.

Na, sebaj. Akadtak még ott barátok… De azért lehoztam a sört a szobámból. Akkor innen-onnan kaptam itókát már nem tudom miket. Táncoltam mindenkivel, Nemes Adámmal, Vidóval, erasmusosokkal, FEEKesekkel, nem FEEKesekkel, gringososokkal, nem gringososokkal… Egészen jól éreztem magam. De nem gondoltam, hogy részeg vagyok.

De valószínüleg nem voltam teljesen józan, ha Evuckót arcon öntöttem borral (az egyetlen dolog, amit sajnálok, hogy nem az én borom volt). Hát, igen, azt hiszem szereztem magamnak egy újjabb rajongót, nem mintha előtte nagyon szeretett volna,  de most már biztos végleg beloptam magam a szívébe, és ő is az enyémbe.

De még akkor is azt gondoltam, hogy nem vagyok részeg, csak fáradt, hogy már 2.30kor feljövök aludni, egészen addig, amíg be nem mentem a konyhában, holott én a WC-t kerestem. Na jó, ezt azért nem lehet a fáradságra fogni…

A Bázis bevétele

Soha többé nem iszok... Igen ezt már párszor megfogadtam, amikor nagyon részeg voltam, de azért gondolhatjátok mennyire ittuk le magunkat, ha Bázisban kötöttünk ki, és tesisekkel táncoltunk (mindenesetre javukra lehet írni, hogy tök izmos volt a karjuk... tényleg!).

Az egész valahogy úgy kezdődött, hogy Eszti egész héten tanult, én Váratlan utazást néztem, és még anno Gólyabálban ittunk utoljára... Ki kellett engedni a fáradt gőzt. De hova menjünk szerdán? Én úgy tudtam, hogy minden 2. héten van a Don'goban buli, csak azt nem tudtam, most éppen páros, vagy páratlan hét van. Páratlan volt...
Előtte még megittunk valami sherrys bigyót, amit még uccsó szintbulin hagytak itt nekünk. Majd nekiláttunk a pezsgőnknek. Betértünk Hangulatba egy tequilara, itt csatlakozott hozzánk a világ legjobb szakestjéről szabadult alkoholista különítmény, akiknek megittunk a kisfröccsét. Eszti kifejtette legnagyobb félelmét, hogy valaki belepisil a jól eldugott pezsgőnkbe, amit nem tudunk bevinni a kocsmába. Sebaj. Így is szeretjük Esztit.

Kocsmázás, megvolt. Eszti aktuális pasiügyeinek kicikizése, megvolt. Kisfröccs, megvolt. Borz kicsalta tőlem a tízéves öcsémtől kapott karkötőt. Vissza a pezsgőhöz, és a küldetéshez, hogy eljutunk Don'goba. Barbakánnál csatlakozott hozzánk a filós felderítőcsapat most már tényleg egyenesen Don'goba. A városban -szerintem hála nekem- mindenki tudott erről az erasmus buliról, csak az erasmusosok nem, meg a Don'gosok.

Na de sebaj. Piss a Csalogányban, Eszti itt is elmeséli, hogy ő mindig attól fél, hogy valaki belepisil a piájába. Sebaj. Még így is szeretjük Esztit. Most már hova menjünk, hova máshova, mint a Bázisba, mert az biztos jó lesz nekünk. Csalogány előtt egy kis házipálesz...

A bukás következtében a hadsereg feloszlott, így már csak ketten vágtunk neki a hatalmas feladatnak, hogy bevesszük a Bázist. Ehhez még kell erő... Elő az övtáskából a laposüveggel, amiben rejtőzik egy kicsi anyukám házi likőrjéből.

Bázis: Gondoltuk lepacsizunk a kidobóval, úgy, mint az előttük bement 2ajtós szekrény. De nem, velünk nem volt hajlandó lepacsizni, mert "Azt nálam ki kell érdemelni!" - De szar arc. Majd benn gondoltunk leisszuk a jegyünket, de előtte meghívtak minket egy feles jagermeisterre, amiért az ipse 1380 ft-ot fizetett- mekkora lúzer. Majd megismerkedtünk 2 tesissel akik tök jól néztek ki, és szívesen elmélyítették volna köztünk a kapcsolatot, de kb a nevünkre nem sem voltak kíváncsiak- mennyire tipikus. Még 4 cl vilmos, tánc. Szomjasak voltunk így a laposüveget töltöttük fel vízzel és abból ittunk. Vicces volt látni az elismerő pillantásokat ;)Na hát azért nem ez lesz a törzshelyünk.

Hazafelé: Esztivel sétálunk, kb a kórháztérnél lehetünk, elmegyünk 3 részeg pasi mellett. megyünk 5 métert Eszti megkérdezi "te az egyik nem a Köles Ferenc volt?" válasz: "nem tudom nézzük meg". És ezzel a lendülettel visszafordultunk. És persze én abszolút indirekt módon (hé, te nem a Köles Ferenc vagy?) rá is kérdeztem erre. Ezek után Eszti kifejtette neki, hogy a Sztike a legnagyobb rajongód. És rákérdezett, hogy az Albérleti színjáték alatt melyikkőnkre nézett, mert mi nem tudtuk eldönteni. És amikor az ember azt hisz, hogy elmondott mindent, amivel beégetheti magát egy idegen előtt. Akkor azért elmeséli Eszti, hogy ő mindig attól fél, hogy valaki belepisil a piájába. Ja és ezek után még megkérdezi, és neked nincsenek ilyen félelmeid? Te mitől félsz? Sebaj. Esztit nagyon szeretjük. Bármily meglepő Köles Ferencnek az első kereszteződésnél el kellett fordulnia, lehet hogy az egész várost megkerülte, csak, hogy lerázzon minket.

Séta vissza a koliba. Még összefutottunk egy sráccal, aki ismert engem, és vérig volt sértve, hogy én nem ismerem meg. Meg nagyon szar szövege volt. Ultrahiperszuper gáz volt.

Végre koliban... D épület... C1... lépcsőforduló... C2... lépcsőforduló... lépcső... lépcső...
"Üljünk le pihenni" -Sztike
"Milyen kényelmes itt feküdni" -Eszti
"Valóban" -Sztike

Így esett meg, hogy majdnem a lépcsőn aludtunk. Vagy talán egy pár percet még talán el is bóbiskoltunk. Igazából még az hiányzott volna, hogy éppen akkor jöjjenek arra az erasmusosok...
Sebaj.

Nemes Ádám- mert megígértem...

Tudom már rég be kellett volna számolnom a Gólyabálról, de hát tudjátok, milyen az, ha az ember részegség és másnaposság között vergődik állandóan, valahogy nem kapja el az ihlet...

De most betegen fekszem az ágyban, úgyhogy mindkettő kilőve, most tudok írni. Csak miről? Mert tudjátok, próbálok visszaemlékezni a szerdára, de sajnos az a fél üveg ágyas pálinka, üveg pezsgő, egy feles sherry, megfejelve egy vadidegenektől kapott üveg sörrel elég rossz hatással volt a memóriámra.
Volt részegen a lányvécében cigizés és ivás, miközben lányos beszélgetés folyt az elmúlt  szexmentes időszakról. Éééésss táncoltunk is, nem is keveset, pedig köztudott tény, hogy gólyabálon senki sem táncol, senki sem tudja tulajdonképpen mit csinált egész este, de mégis jól érzi magát. De mi ezt a szereotípiát meghazudtoltuk. Ennyi.

Ja és a házasságom kilábalt egy válságból, majd egy újabba zuhant. Miért? Mert a férjem nem akar megdugni. Szép! Úgyhogy a kapcsolatunk még elég szeplőtelen, de tudom, hogy ezt is megoldjuk...

Ja és nézzétek meg, milyen szépek voltunk:

...egyedül

Éreztétek már, hogy annyira csalódtatok az eddig hitt biztos dolgokban, hogy legszívesebben világgákürtölnétek, de nem tudjátok, mert senki sem értene meg, és nem is tudjátok szavakkal kifejezni az érzéseiteket. Azt a fajta kétségbeesét, amikor arra ébredsz rá, hogy a körülötted élő emberek nem is a legjobb barátaid, mindent amit őszintének hittél hazugság, és ők ezt tudták, és hagyták, hogy hülyét csinálj magadból.

Szörnyű érzés belegondolni, hogy valahányszor te azt hitted, hogy kedvességből mosolyogott rád egy fiúhaverod(akik mindent megbeszélnek...), valójában azt csak a szánalom redukálta, vagy ami még jobb, hogy belül jól kiröhögtek.

És szörnyű, hogy nem tudom kivel megbeszélni, mert nem tudsz őszinte lenni egy ismerőssel, inkább arra vársz, hogy egy idegen bejöjjön és megkérdezze: mi a baj?
Hát igen, gyanús, hogy sok idegen arra vágyik, hogy meghallgasson.

Mindenesetre szembesültem a ténnyel, hogy nincs normális pasi... se barát, csak haverok.

Érdekes ez az ellentmondás, hogy tényleg, a vonaton, vagy a buszon mennyire meg tudunk nyílni valakinek, holott sohasem láttunk korábban, és tudjuk, hogy sohasem fogjuk újra látni.
Erre már máskor is felfigyeltem, és már mással is beszéltem erről, ogy ez tényleg így van, csak azt nem tudta senki megmondani, hogy miért.

Hát mert soha senki sem fogja megtudni. Nem fogják blogon olvasni, nem mondják el senkinek, akit ismersz. Nincs szükség bizalomra, mert esélyük sincs, hogy eláruljanak. A bizalom meg, mint olyan teljesen felesleges, mert negyon kevés ember van, aki tényleg képes titkot tartani, a saját titkainat is beleértve. Mert úgy gondoljuk, hogy ha nem mondjuk el akkor felőről minket, és majdnem így is van. De onnantól kezdve, hogy már 2 ember tudja, nem titok, mert biztos, hogy valahol, valahogy egyszer az életben ki fog derülni, és legalább egy olyan ember meg fogja tudni, akinek nem szabad. És ezzel én is tisztában vagyok, ezért szoktam mindig azzal a szöveggel jönni "Mond el neki", "egy hazugság sem marad örékké titokban"- alap.
Mert az ember alapvetően szociális lény, szüksége van a környezete támogatására, ezt ő teljes odaadással,szeretettel és bizalommal hálálja meg. Valahol itt lettünk elcseszve.
Mondjuk saját lekünk könnyebbítésére írhatunk naplót is, de elég nagy a valószínűsége, hogy valamikor, valaki el fogja olvasni. Ciki.

Szóval egyetlen megoldásnak az látszik, ha keresünk egy idegent, (lehetőleg egy másik városban) és kiöntjük neki a szívünket.

...na megyek és beszélgetek Sziporkával! :)

Csak másban moshatod meg arcodat?

Esküszöm, mintha valami gagyi vígjáték lenne az életem, ahol a főhősnő minden próbálkozása egy normális kapcsolatra megbukik.
Tegnap randin voltam. Nem is tudom, volt-e már ilyen tökéletes randim. A srác főzött. Egy üveg bor mellett rengeteget beszélgettünk. Tényleg az este tökéletes volt, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy van barátnője.
Ennyi. Nem is tudom, hogy gondolhattam arra, hogy csak esélyem is lehet egy normális párkapcsolatra? Komolyan mondom, szánalmasnak érzem magam, nem értem, hogy mit rontok el. Lehet, hogy nekem is cölibátust kéne fogadnom. Vagy hermetikusan zárjam el magam minden férfitől? De most komolyan! Miért nem találok egy normális pasit, aki még érdekel is? Vagy csak az olyanok érdekelnek, akik szemetek? Szerintem tudat alatt mazoista vagyok, és szeretek szenvedni. Én is olyan ember vagyok, aki szereti a drámát? Nem, szerintem a dráma szeret engem. Szóval az a kép, amikor jövök vissza a koliban, már sírok, annyira utálom magam, és még az eső is elered... hát ez egy abszolút filmbeillő jelenet. De, ha ez így van, akkor hogyan tudom ránézésre megmondani, hogy ki az, aki biztosan ki fog velem cseszni? Biztos külön szenzorom van erre, egyfajta különleges képesség, mint a Heroesban, csak erről én sem tudok. De lehet, hogy ők találnak meg engem. Lehet, hogy egy cetli van a homlokomon, hogy „rúgj belém” vagy „itt vagyok, csessz ki velem”, és ezt persze csak az ilyen pasik látják.

Tudom, hogy ez nem tűnik, olyan szörnyű helyzetnek, és lehet, hogy csak én reagálom túl, de most én lettem a „másik nő”, az a „szemét kurva”. Tudom, hogy önhibámon kívül történt, de tök bűntudatom van.

Igazából nem értem, hogy miért történnek velem ilyenek. Talán ilyen képet közvetítek a világ felé. Talán az emberek azt hiszik, hogy velem csak egy éjszaka erejéig jó. És ha mindenki ezt gondolja, akkor lehet, hogy az önképem nem reális. Bár nem érzem magam egy szajhának, de

és, ha ez tényleg így van akkor megyek és leugrok valahonnan. És tudom, biztos vagyok abban, hogy én rontom el valahol… De hol?

Disznóvágás harmadszor

a tegnapi délelőttömből nem sokra emlékszem...

a legalább 10 darab másfél literes pálinkásüveg látványa még megvan, meg az is, h ez a disznó nem volt olyan aranyos, mint a tavalyi, és hogy ottvolt Kriszta, Sick, meg Balu, meg Borz, meg Dóri, Orsi és a feekes különítmény, meg valami törisek is, akik folyamatosan hússal tömtek, merthogy 0-s vércsoportú vagyok és akkor kell...de hogy mindezek után mi volt...fogalmam sincs, h mit beszéltem a Balázzsal, akit szerencsésen felhívtam, nem tudom, h mikor indultam el, milyen buszra szálltam fel, hol szálltam le, hogy jutottam a koleszba, hogy talátam meg a szobánkat és hogy milyen foltok vannak a kabátomon...

megy egyáltalán nem tudom, h mitől basztam be ennyire...

szóval akinek bármi infoja van a tegnapi kiesett pár órámról, örömmel várom :)

"evolúció by Sztike"

Freddy, hableány, gonosz absinthe tündér...na és persze a tangás tündérhercegnő

Hát ismét túlvagyunk egy Halloween-on...egyesek órákat, sőt napokat töltöttek az előkészületekkel - "fűszoknya" alkotással, szíves bocs image tanulmányozással, vagy éppen eszeveszett tengeri csillag kutatással. Másoknak meg maradt a jó öreg tesco -> a szobánkban talált drakulafogak azóta is keresik szerető gazdájukat. Kevesebb Erasmusos, egyel több "Orsi" a kelleténél...kb ez a buli mérlege.

Amúgy élmény volt mindenkivel újra itt, újra együtt, de szégyeljétek magatokat-alig maradt visszaváltós üvegünk, szóval legközelebb újra mococo buláj :D (fúj-fúj smafu :p )

Fotók meg ITT

Ezt meg nézzétek meg :

puszi

Mocsolád, lelki agonizálás, ro-butulás

Mostanában mindenkinek az a hobbija, hogy elmegy egy buliba, ahova minket nem hívtak meg, mert szar arcok vagyunk, és utána elmeséli, hogy mennyire jó volt, és mennyire berúgtak.
És mi mit csinálunk ezeken az estéken? Ha nem éppen mással máshol iszunk, akkor szar arcokhoz híven a számítógép előtt ülünk és szar, csöpögős nyálfilmeket nézünk, vagy a youtube-on keresünk nálunk szarabb arcokat.
Hál' Istennek találtunk, ráadásul olyanokat, akik a TV-ben égtek be. Bármelyiket boldogan fogadnánk legjobb barátunknak. XD

Úgy gondoltuk mindegyik videóhoz fűzünk egy kis bevezetőt, de ez önnmagáért beszél.

A lány akinek a legjobb barátja a plüss nyula...
Először arra gondoltunk kiragadunk egy-két mondatot pl.: "... és ne játszd itt a Rómeó és Júliát" vagy a másik kedvenc részünk "Vesszen el pénzem, házam, marhám...", de nem lehet, mert kb minden mondatát ki kellene írni. Külön figyelmet érdemel a gesztikulációja, minden apró, kis nőies mozdulata, na és persze a hanglejtése (és ereje).
Igen fiúk, ő egy temperamentumos, igazi hölgy, aki azért, ha kell tud "szolgalelkű fehérnép" is lenni. De most tudom csalódni fogtok, mert az ő szívét már sajnos elrabolta a "2 méter magas, hosszúhajú rocker csávó". A másik említésre méltó hölgyemény az emós csaj...és igen, a barátjuk meg tud válogatni.

TMG robot.Ezt hogy csinálja?Az elsőt, aki leutánozza, azt meghívom egy kisfröccsre.

kellemetlen szituációk estéje

Úristen! Mi ez az íz a számban? Ja, tegnap hánytam. Tényleg a vödör… üres, ok. Az ágy? Nincs mellettem senki… Sehol egy hányás… tök jó vagyok! Nincs rajtam a pizsi nadrágom, gondolom nem volt lelkierőm megkeresni. E felsőt is Eszti adta a kezembe. TÉNYLEG! Eszti? Nézzük… Nemtom… Olyan pici, sohasem látszik az ágyában… De látom a haját! Amennyire innen látom egyedül van. Vajon neki hogy sikerült a kellemetlen szituációs estéje? (Ez az ébredés blogra való. Itt egy toll… Mire írjak? … Á egy zsebkendő!)

Szóval az este…

Program: Maurizio szülinapja, előtte Jamie Winchester.

Nos…

Alaphelyzet:
Maurizio, (igen az olasz, aki nem ember- köszi Sick) akivel sikerült egyszer kétszer már összegabalyodni. De aki nem akar engem komolyan, amit megértek, mert én sem akarom őt komolyan, csak nem akarok 1 lenni a sok közül. Szertném az érezni, hogy mindenkinek különleges voltam, akivel valaha bármilyen kapcsolatom volt.

Vladimír, a tökéletes pasi. Nem olasz (cseh), okos, kedves, udvarias, egy igazi úriember, vicces, odavan értem. Ja, és iszonyú helyes. Vele múlt héten TK-n sikerült összegabalyodnom. De tőle meg én nem akarok semmit, és ezt ki is fejtettem neki. Nem akarom bántani, de amikor megcsókolt… Nem éreztem semmit. Jó persze, mint pasit kívántam. De az a csók is inkább szexuális volt, mint emocionális.

Tudtam, hogy mindketten ott lesznek a Maurizio szülinapján. Hát ezt nem lehet józanul, de még kicsit részegen sem bírni… Nagyon, nagyon be kell rúgni, mert dönteni nem tudok, és az majd jó lesz nekem, ha sodródok az árral. Szépen elkészültem az estére, megborotválkoztam, megcsináltam a hajam, sminkeltem stb. Eszti(akinek hasonlóan bonyolult estéje volt) vásárolt piát. Jött Sick, elindultunk.

Jamie Winchester- csak 1,5 órát késett

Útközben megbeszéltük, hogy milyen régen voltunk már így csak 3an valahol,és most mennyire jó. Meg megbeszéltük, hogy Orsi mennyire jó arc, mennyire szeret minket, és nem utál. És mi is mennyire szeretjük.

A koncert nagyon jó volt. Együtt ittunk a Legyen Ön is milliomosos sráccal, aki csókot akart venni kisfröccsért. De mi kis szajhák megittuk a kisfröccsöt, csókot nem adtunk. Ennyi. Koncert vége, irány haza.

Kellőképpen részegek de a szituációhoz nem elég részegek voltunk, amikor visszaértünk a koliba. Hajcsinálás(ki gondolta volna, hogy szétjön egy koncert alatt?). Hogy javítsunk az állapotunkon, a büfében egy feles vodka (Na ez nem kellett volna). Ettől mindig be tudok rúgni, de már megtanulhattam volna, hogy nem jó részegséget hoz. Fel a negyedikre. Átadtuk a Maurizio ajándékát, illetve csak én, mert mire odaértem az olaszomhoz, addigra Eszti eltűnt, de később ő is odaért. Ajándék: MAGYAR VAGYOK,NEM TURISTA póló. Aztán mintha egy másik lánnyal lett volna, de amint ma megtudtam, nem csak megint nagyon részeg voltam, de azt hittem, így nekiálltunk Esztivel borozni.(na ez végképp nem kellett volna). Néhány perc kiesik. Jé én a Vladimírrel csókolózok?

10 perccel később:

„Eszti nem megyünk el wc-re?” Hányás. És úgy gondoltam a buli nekem most ért véget. Ágy és alvás. Arra még emlékszem, hogy kurva sokat csörgött a telefonom, de mindig kinyomtam, valahogy nem voltam beszélgetős hangulatban. Meg kopogtak is, de nem volt erőm felállni, gondoltam, ha akar majd bejön. Nem jött.

Reggel 2 sms, mindkettő a Vladától. Az elsőben írja, hogy lejön, a másodikban, hogy itt volt, de én nem akarom látni. Hát igen akkor éppen senkit sem akartam látni, és nem vágytam rá, hogy bárki úgy lásson.

Azt hiszem a bebaszásos módszer nem éppen a legjobb megoldása volt a helyzetnek, mert sikerült magam likvidálni az este folyamán. Valakinek belegázolni az érzelmeibe, és magamat ismét szánalmassá tenni, igaz most legalább nem nyilvánosan, ami azért, valljuk be, nálam nagy szó. És igen. Így könnyű volt magam távol tartani Mauriziotól. Ügyes vagyok.

Nem baj. Legalább sima a lábam.

És a 3. napon...